2010. november 28., vasárnap

Sík Sándor: Dal


Bús lelkét rámlehelte
A siró alkonyat,
Lágy ajka esti szélnek
S egy selymes édes ének
Csókolja arcomat.

Lelkemben most virágzik
Egy ifjú kék virág,
Mondd, miért oly bús az alkony?
Miért könnyek közt mosolygom
E halk melódiát?...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése